Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Interneten Szigliget képes leírás - Szigliget.tlap.hu
részletek »

Interneten Szigliget - Szigliget.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szigliget.tlap.hu » Interneten Szigliget
Keresés
Találatok száma - 6 db
Hajó Magazin Írása

Hajó Magazin Írása

A Hajó Magazin egy vitorlás, szörf és motorcsónak magazin. Idézet a tartalomból: "A kedves dunántúli táj legszebb gyöngyszemei közé tartozik a Tapolcai-medence, érdekes alakú, a síkságból hirtelen kiemelkedő hegyeivel, melyeket a föld mélyében működő vulkanikus erők alakítottak a harmadkorban. A csodálatosan szép balatoni táj sok embert vonz Szigliget környékére. A jellegzetes váraljai település romantikus hangulata, a műemlékszámba menő parasztházak között, hegyoldalban kanyargó utcák és a falu feletti bazaltszirten magányosan meredező középkori várrom falainak látványa első pillanatban megragadja a Szigligetre látogatót. Három halomcsoportból és a köztük levő völgyekből áll Szigliget szűkebb környéke. Hegyeit nem bazaltból hozták létre a természetformáló erők, hanem a könnyebb, puhább bazalttufából. Kiömlése után a szél és a víz pusztító munkája alakította ki mai képét. Számos magaslati pontja közül a legmagasabb 243 m. A három dombcsoport: a Várhegy, a Majális-domb a Soponyával, a Kamonkővel, a Királyné szoknyájával és a Rókarántóval, valamint az Antal-hegy - mind érdekes tájképi eleme a félszigetnek.

Itt voltam!

Itt voltam!

Írások a turistáktól Szigligetről egy nyílt fórumon. Ha kíváncsi vagy, hogy merre érdemes körbenézni akkor ez a te oldalad.

Szigliget - Wikipédia

Szigliget - Wikipédia

A wikipédia az az enciklopédia, amit az olvasói szerkesztenek az interneten. A következő idézet is ónét származik Szigligetről: "A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Története: Régészeti leletek szerint már a kőkorban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.Nevezetességei: A 12. században épült Avasi-templom romjai. A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna. A Szigligeti vár. A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát - nem véletlen, hogy számos a magyar költőt is megihletett e táj varázsa. A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik.

Szigliget Bemutatása

Szigliget Bemutatása

A település a Balaton különlegesen szép területének számít, a magyar költők által leggyakrabban megénekelt helyek közé tartozik. Nevezetessége az irodalmárok alkotóházaként működő Esterházy-kastély, kúriák, templom- és várromok. Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig. A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban. A erődítményt a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket. Szigliget legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya. Kisfaludy Sándor lelkendezve írta erről a tájról: "ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég".

Szigliget Címere

Szigliget Címere

A csücskös talpú címerpajzson, osztatlan kék színű pajzsmezőben: a címerkép a pajzstalpon nyugvó zöld színű kettős halmon ezüst színű tornyos várat ábrázol. A toronysisakos bástya a nagyobb halom alatt lévő kisebb halmon áll. A pajzsfő jobb és bal oldalán arany színű félhold és csillag látható. A címerpajzs felső peremének közepére egy ezüst színű rostélyos sisak van helyezve, amely szembe néz. A sisak piros bélésű és arany díszítésű. A sisakkoronából egy jobbra néző, ágaskodó, ezüst színű unicornis (egyszarvú) emelkedik ki. A sisakdísz a pajzs két oldalán a pajzsmező színeit ismétli: jobb oldalon kék és a fonákján ezüst, a bal oldalon zöld és a fonákján arany. A címerkép Szigliget várát ábrázolja. A rajz változtatás nélkül a község 1861-es pecsétje alapján készült. A vár ábrázolása meglepően valósághű, holott az 1702-ben felrobbantott vár a XIX. században már erősen romos volt, ahogy ez több, korabeli ábrázolásból kitűnik. Ennek valószínű magyarázata az, hogy az 1861-ben készült pecsét ábrája egy korábbi pecsét rajzának hű másolata lehetett. E pecsét elveszett ugyan, de létezését egy 1697-es okirat említi.

Szigliget Története

Szigliget Története

Idézet a tartalomból: "A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkanikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, később külsőtornyos rondellás alsó várral bővített vár maradványai. A meglévő vár alaprajza kevés módosítással ma is őrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alaprajzú felső vár két négyzetes öregtornya, és a két kisebb, ugyancsak négyzetes torony. A két kisebb torony közül az egyik a felső vár felvonóhidas bejáratú kaputornya. Az itt áthaladó út a belső vár udvarára vezet, melynek a nyugati falához egy lakóépület és ennek déli oldalához egy kisebb torony támaszkodott, aljában a börtön lehetett. A felső vár legmagasabb pontján a déli és nyugati fal szögletében a várkápolna maradványai láthatók, melynek nyugat felől tekintélyes nagyságú támpillér támaszkodik. E falrészlet hármas tagozódást mutat, a legvékonyabb mellvédfallal.

Tuti menü